A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Csak percekig tartott ki az örömködés szerda éjjel az amerikai határidős részvényindexekben arra a bejelentésre, hogy az EKB év végéig 750 milliárd eurónyi eszközt fog megvásárolni az eurózónában, majd újra hanyatlottak.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Hiába az arany menekülőeszköz szerepe, most szakad az árfolyama a többi eszközzel párhuzamosan. 2008-ban hasonló folyamatoknak lehettünk szemtanúi, a történelem újra ismételheti magát.
Ma tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank és ennek eredményéről 13:45-kor tesz bejelentést, majd 14:30-tól Christine Lagarde új EKB-elnök magyarázza el ezeket. A fő téma a koronavírus negatív gazdasági hatásainak lehetséges orvoslása mellett a pénzpiaci pánik lesz. A mai döntés azért is különösen érdekes, mert az EKB-nak csak korlátozott eszközei vannak a mínusz fél százalékos irányadó ráta mellett, így a piaci kedélyek csillapítására a kis kamatvágás mellett akár a mennyiségi lazítás eszközéhez is nyúlhat a kkv-knak nyújtott támogatások mellett.
Ha nem kezdenek összehangolt lépések mentén költségvetési lazításba a tagállamok, az eurózóna a 2008-ashoz hasonló nagy válsággal nézhet szembe – figyelmeztette tegnap este a rendkívüli, telefonkonferencián lebonyolított EU-csúcs résztvevőit Christine Lagarde EKB-elnök, írta saját forrásai alapján egybehangzóan a Reuters és a Blooomberg. Ma délelőtt közben Angela Merkel német kancellár máris belengette, hogy nyitott a költségvetési költekezésre és az azt korlátozó szabály eltörlésére.
Egy 1500-1600 milliárd eurós keretösszegű, azaz az összeurópai GDP 10%-át elérő gigantikus mentőprogramban gondolkodik az Európai Bizottság két uniós biztosa, akik a hétvégén több európai lapban is levezették ennek kereteit.
A múltbeli járványok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági hatások inkább csak rövid távon jelentkeznek, miközben a monetáris politika a közép- és hosszú távú kilátásokra koncentrál, így egyelőre nincs teendőnk, az csak akkor lenne, ha a járvány a tartós negatív hatással járna a világgazdaságra – lényegében ezt üzente ma az Európai Központi Bank két vezetője.
Olcsóbb és gyorsabb pénzátutalási rendszerek kidolgozására szólította fel az euróövezeti bankokat Jens Weidmann, Németország központi bankjának (Bundesbank) elnöke, hogy felvegyék a küzdelmet olyan alternatívákkal szemben mint például a Facebook jövőbeni kriptopénze, a Libra. Szerinte egyelőre nincs nyomós ok arra, hogy az euróövezeti jegybank saját digitális devizát fejlesszen ki.
Amint az várható volt, Christine Lagarde első EKB-elnöki kamatdöntésekor nem nyúl a kamatokhoz, sőt a kiadott kamatdöntési közlemény nem tért el az előző vezetés alatt utoljára alkalmazott szövegtől, így tényleg nincs változás egyelőre az EKB monetáris politikájában. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna jegybankja továbbra is nyitott a monetáris politika lazítása felé, ha azt szükségesnek látja.
Európának csökkentenie kell a nemzetközi fizetési rendszerektől való függőségét – mondta Benoit Coeure, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja kedden. Hangsúlyozta, hogy nem a központi bankok feladata az, hogy megmentsék piacot és kiszorítsák a piaci szereplőket.
A szlovén parlament csütörtökön késő este elfogadta azt a törvényt, amely előírja a központi bank számára a bankrendszer 2013-as szanálása során kárt szenvedett befektetők kárpótlását.
A német bankok több mint fele negatív kamatot ad az intézményi ügyfelek bankbetéteire, több mint 20%-uk ugyanezt a politikát folytatja a lakossági ügyfeleivel szemben is – írja a német jegybank adataira hivatkozva a Financial Times.
Az európai vezetők jóváhagyták Christine Lagarde elnöki kinevezését az Európai Központi Bank élére - írja a Reuters. A csütörtök és pénteken folyó Európai Uniós csúcstalálkozón a Brexit megállapodás melett az EKB elnöki poziciójáról is döntöttek az EU-s vezetők.
Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának központi témája Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnésének (Brexit) kérdése lesz, a kilépésről rendelkező új megállapodást a várhatóan éjszakába nyúló tárgyalások eredményének fényében a vezetők el is fogadhatják majd.
Az euróövezeti bankok megfelelő likviditással rendelkeznek egy pénzügyi krízis átvészeléséhez az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, hétfőn publikált stressz-tesztje alapján.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság kedden ismertetett ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat.
Ma hét éve, az adósságválság csúcsán mondta leghíresebb, “whatever it takes" beszédét Mario Draghi, az Európai Központi Bank leköszönő elnöke. Tényleg mindent megtettek, de Draghi elnöksége alatt már biztosan nem tér vissza a “normális" monetáris politika - hiába készültek kamatemelésre, most újabb lazítást voltak kénytelenek bejelenteni. Kérdés, hogy utódja, Christine Lagarde nagyobb sikerrel tudja-e meggyőzni az eurózóna kormányait, élükön a fiskális konzervatív németekkel arról, hogy az európrojekt több egyszerű szoros együttélésnél és a megnyíló lehetőségek opportunista kiaknázásánál. Ha nem, az EKB-nál továbbra is csak arra koncentrálhatnak, hogy bármit megtegyenek, hogy egyáltalán megmentsék az eurót, és a válságkezelésnek szánt mondat az EKB állandó mottója lehet.